Nyilván így utólag, összességében azt tudom mondani, minden jól sikerült, voltak azonban nehezebb részek is benne. Gondolok itt arra, hogy mindösszesen két edzéssel az MTK elleni meccsünk előtt tértem vissza a karanténból, tehát egy hosszú kihagyást követően, két tréninggel a hátam mögött, egyből kezdőként kellett bizonyítanom. Érdekes azonban, hogy nem igazán a teljesítményemtől tartottam, sokkal inkább attól, meddig bírom majd a tempót. Végül is úgy alakult minden, ahogy arra számítottam, az első mérkőzésen hetven percet bírtam, jött is a csere - mondhatom, teljesen jókor -, majd a DVTK ellen már végig a pályán voltam.

 

Effektíve semmit nem tudtam csinálni, hiszen nem mehettem ki a lakásból, aminek még kertje, terasza sincs, így maradtak a beltéri, kis helyen megoldható, szinte kényszeres mozgásformák.

 

 

Az MTK elleni összecsapás már akkor, de visszanézve is egyszerűbbnek tűnt, persze nyilván ez annak is köszönhető, hogy ott több mint egy félidőt emberelőnyben futballozhattunk. Diósgyőrben ugyanakkor voltak jobb momentumaink is, viszont az egész találkozót nézve nem voltunk annyira dinamikusak, mint egy héttel korábban. Mivel a DVTK nem volt annyira rossz formában, illetve idegenben voltunk, azt a mérkőzést értékesebb sikernek tekintem.

 

Így van, Budaörsön két és fél éven át trenírozott. Mikor Gyuri bá’ anno megérkezett, elkerültük az NBII-es kiesést, sőt, csak a tavaszi eredményeinket tekintve top ötös gárda voltunk. Ezt követő években egy negyedik és egy ötödik bajnoki eredményt szereztünk, és a Magyar Kupában a legjobb nyolcig meneteltünk. Azt gondolom, ez is jól mutatja, milyen munkát végzett ott, valamint, hogy mit tudott kihozni abból a csapatból, ami köztudottan a másodosztály talán egyik legkisebb költségvetésű együttese.

 

Kapcsolatunk már akkor nagyon jó volt. Szinte csak akkor nem játszottam, ha sérült voltam, és kilencven százalékban kezdőként számított rám. Maximális bizalmat éreztem tehát felőle, amit igyekeztem sok góllal meghálálni.

 

Nem látok különbséget, sőt, sokkal nagyobb lehetőségei vannak mind létesítményekben, mind a csapat körüli dolgokban, valamint a játékosállományban. Ezek pedig csak még több pluszt adhatnak megkérdőjelezhetetlen szakmaiságához. Filozófiájában pedig továbbra is töretlen, ami nagyon jó.

 

 

Alapvetően nagyon szeretem ezt a fajta játékot, és már az előző csapatunknál is kedveltem. Azt azonban nem szabad említés nélkül hagyni, hogy ebben a felfogásban is sokat védekezünk, ugyanakkor az igaz, ha megvan a labda, nem kell átcipelnünk az egész pályán, hogy helyzetünk legyen. Melós azért ez így is, viszont ellenfeleinknek mostantól sokkal nehezebb a dolga velünk.

 

Az izmaim megsínylették a karanténos három hetes kihagyást, így sajnos még messze nem voltam kiváló formában az elmúlt két fordulóban. Ezt szeretném mihamarabb rendbe tenni, és eljutni a legmagasabb teljesítményemhez. A góllövés pedig erre épül, ugyanis, ha frissebb és dinamikusabb vagyok, akkor a gólok is jönnek majd. Ez egészen biztos, hisz’ az előző két találkozón is éreztem, ez hiányzott ahhoz, hogy pontosabb legyek a kapu előtt.

 

Szerintem, ha az előző két meccsen mutatott felfogásunkat ismét ki tudjuk majd vinni a pályára, amihez társul még az erőnlét és a csapatösszhang, akkor nem szabad, hogy gondunk legyen. Hazai pályán fogadjuk a Zalaegerszeget, ez előny számunkra, mivel szeretünk itthon játszani. Egészen biztos, hogy mindent megteszünk majd azért, hogy a felfogásunkat ráerőltessük ellenfelünkre, és szépen kiszolgálva egyre növekvő közönségünk, itthon tartsuk az értékes három pontot.