Ugyan csapatszinten egy kifejezetten rossz napot fogtunk ki múlt vasárnap a Ferencváros otthonában, aminek az első félidőben meg is lett az eredménye, a második játékrészben viszont két fiatal tehetségünk is megmutathatta, nem véletlen tagjai NBI-es keretünknek.

Mint vezetőedzőnk, Bognár György a találkozó után fogalmazott, a második negyvenöt percre új célokat kellett kitűzni, ennek pedig egyik eleme a fiatalok mély vízbe vetése volt a Groupama Arénában. A tizennyolc éves Horváth Kevin már rögtön a szünet után pályára léphetett, míg a nyáron Spanyolországból hazaigazoló, tizenkilenc éves Földi Dominik bő húsz percet bizonyíthatott.

„Mindkettőjükkel elégedett voltam, úgy gondolom, a jövőben is érdemes velük foglalkozni. Felvállalják a focit, van bennük kezdeményezőhajlam” - fogalmazott két fiatal játékosunk teljesítményéről Bognár.

„Nagyszerű volt a Groupama Arénában pályára lépni ennyi ember előtt, viszont egyáltalán nem volt bennem drukk, mikor a szünetben szóltak, beállok” - kezdte Horváth, aki az előző szezonban pár perc erejéig már megérezhette az NBI ritmusát, mikor is februárban épp’ szintén a Ferencváros ellen játszottunk hazai pályán (1-3). „Vártam már erre a pillanatra, hogy ennyi lehetőséget kapjak, próbáltam maradéktalanul meghálálni a bizalmat, és minél jobb teljesítményt nyújtani. Persze az iram kemény volt, de igyekeztem kihasználni a nagy területeket. Azt viszont éreztem, fizikálisan még fejlődnöm kell, de erre vannak a hétköznapok, amiken nagyszerűen érzem magam a csapattal, mindenki sokat segít.”

„Nem tagadom, mikor beálltam, először kirázott a hideg” - folytatta Földi, aki első paksi tétmeccsét könyvelhette el. „Nagyon sok biztatást kaptam a srácoktól a pályán, Dani rengeteget segített. Kivételes érzés volt, hogy a Fradi szurkolótáborával szemben támadhattam. Volt egy lövésem, amit én már szinte benn láttam, sajnos végül nem így lett. Ami a hétköznapokat illeti, a beilleszkedéssel, úgy érzem, nem volt problémám, már barátságokat is kötöttem, szeretek edzésre járni, nagyon profi a paksi közeg, minden adott tehát, hogy egyre jobban teljesítsek.”

Horváth és Földi sem volt rest, két-két próbálkozással is észrevetették magukat, sajnos Dibusz Dénes még mindegyiket védeni tudta, de ahogy a mondás tartja, ami késik, nem múlik.

Hajrá, fiatalok! Hajrá, Paks! A magyar csapat.