Az utóbbi hét bajnoki mérkőzés óta veretlennek mondhatjuk magunkat, a siker kulcsáról és a válogatottságról kérdeztük Szappanos Pétert.

Nyáron érkeztél a klubhoz, hogy érzed magad Pakson? 

Szinte az elejétől kezdve pozitív benyomásaim voltak, ami nagy részben a befogadó közösségnek köszönhető. Szerencsére nem volt nehéz dolgom, hiszen a csapat nagy részét már ismertem korábbról, többször játszottunk már egymás ellen. Bizakodó vagyok, hogy a jövőben is jól alakulnak majd az eredményeink, ezáltal megmarad, sőt, akár fejlődhet is a mostani csapatkohézió. Úgy gondolom, ennél jobb csapatépítő nincs a futball világában - és talán másik sportágban sem-, mint amikor sikereket értek el együtt. A városban sokan megismernek, mindenki kedves és segítőkész, ez pedig még egy ok, hogy mondhassam: jól érzem magam Pakson.

A bajnokság egyharmadánál a második helyen állunk. Szerinted mi a kulcsa a hétmeccses veretlenségi sorozatnak?

Nem is kérdés, hogy jó csapatot alkotunk, mind szakmailag, mind emberileg minőségi együttesnek számítunk a bajnokságban. A korábbi idényeket tekintve a Paks mindig is ott volt a tűz közelében, hiszen évek óta stabilitás és összeszokottság jellemzi, ami miatt könnyebben elkerülhető a hullámzó teljesítmény. Tapasztalatból mondhatom, hogy maximálisan törekszünk a jó hangulat és a csapategység fenntartására. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a győzelmek alkalmával a keret összes tagja ugyanúgy örül, a pályán töltött perceinktől függetlenül. Fontos, hogy mindenki a közös cél irányába néz, így nincsenek széthúzások a közösségben, ezt pedig igazán nehéz elérni egy klubnál, úgy gondolom, ez a szakmai stáb érdeme.

Szeptemberben és októberben is válogatott kerettag voltál, hogyan látod a nemzeti csapat sikereit?

Szerencsésnek érzem magam, hogy a válogatott csapat kapcsán is elmondhatom, hogy egy nagyszerű közösség tagja vagyok. Gyakorlatilag ugyanúgy csak pozitívan tudok nyilatkozni, mint a klubról, egy fantasztikus öltözői légkör nagyon jó játékosokkal, illetve egy precíz szakmai stábbal, akiknek sokat köszönhetünk. Az edzők azt a technikát választották, ami a legjobban igazítható a csapathoz, ennek köszönhetően tudjuk bezsebelni a sikereket, ami később még nagyobb összhangot eredményez. Nyilvánvalóan egy ilyen eredményes közegben az embernek sokkal könnyebb kihoznia magából a maximumot.

Jelentős lelki támogatást nyújt Marco Rossi folyamatos behívója?

Természetesen, ez az egyik legnagyobb visszaigazolás számomra, hogy jól végzem a dolgom. Mindig is az volt, és továbbra is az marad a célom, hogy az aktuális összetartáson számítson rám a szövetségi kapitány. Azzal tisztában kell lennie az összes játékosnak, hogy ez nem automatikus, tehát ezért bizonyítani kell, így vagyok vele én is, éppen ezért minden nap ezért dolgozom.

Visszatérve Paksra: tizenegy bajnoki forduló alatt a kapuban több bravúros védést és folyamatos magabiztosságot láthattunk tőled. Hogyan értékelnéd a teljesítményed?

Úgy érzem, egy-egy bravúros megoldással elég látványosra sikeredett néhány mérkőzésünk, ami külön öröm számomra, hogy hozzá tudtam járulni a meghatározó sikerekhez. Természetesen a csapat nélkül ez lehetetlen lenne, tehát ez is -mint ahogyan minden más is- közös érdemnek számít, és a csapategységet dicséri. Külön öröm számomra, hogy az én szempontomból is jól alakult a legtöbb meccs végkimenetele. Hálás vagyok a szurkolóknak is, hiszen hamar befogadtak, és ezentúl is arra törekszem majd, hogy a teljesítményemmel megköszönjem a bizalmukat. A magabiztosságot részben a rutinommal és a tapasztalatommal együtt hoztam, de számomra ez mind olyan dolog, amiért megdolgoztam, és folyamatosan fogok is.

Egy ilyen ígéretes kezdés után miben reménykedhetünk a szezont illetően?

Fontos, hogy alázatossággal és motiváltsággal fenntartsuk a győzelem iránti elkötelezettséget. Egy ilyen rajt után csalódást keltő lenne lecsúszni a tabella elejéről, ugyanakkor koncentráltnak kell maradnunk, hiszen láttunk már példát arra, hogy egy jó kezdés után a kiesés elkerülése volt a cél. Két lábbal a földön kell járnunk, hogy először megtartsuk a biztos bennmaradást, azután pedig minél jobb helyen végezzünk.