Két bajnoki sikerrel indítottuk a 2022-es évet és a jelen kiírás tavaszi idényét. Előbb a Zalaegerszeget vertük idehaza (3-2), majd a sasfészekben vertük a Ferencvárost (0-3). Rögtön hat pont tehát a zsákban, nem semmi rajt, de további örömre ad okot, hogy mindkét találkozónk alkalmával fiatal tehetségek remek teljesítményeiről is beszélhetünk. A ZTE ellen Vas Gábor kapott kezdőként lehetőséget Bognár Györgytől, majd a Groupama Arénában Szabó Bálint vonulhatott a gyepre a tizenegy tagjaként. Vas és Szabó produktumát mindkét találkozónk után még a sportmédiumok szakújságírói is kiemelték, mi pedig fiatal tehetségeinket kérdeztük az elmúlt hetekről, de kitértünk a tavalyi, bemutatkozó évadukra is, valamint a fejlődés útját is próbáltuk megfejteni. 

A tavalyi szezonban mondhatni még mindketten „csak” ismerkedtetek az első osztállyal. Idén meglehet az áttörés? 

Vas Gábor: Mindenképpen, azért dolgozunk keményen. Tavaly ugye belekóstoltunk az NBI-es légkörbe, idén jöhet a plusz! Egy éve még nagyon fizikálisnak és gyorsnak éreztem a játékot, szerencsére azonban mostanra már teljesen hozzászoktam. Persze kellett idő, hogy felvegyem ezt a ritmust. 

Szabó Bálint: Tavaly bennem is nagyobb volt még a drukk, de úgy gondolom, ez érthető. Fizikálisan is gyengébb voltam, most azért végigcsináltam egy teljes felkészülést az első számú csapattal. Így több időm volt orientálódni a többiekhez, és elkapni az NBI-es sebességet. Minden erőnkkel igyekszünk, hogy meglegyen az áttörés, és mind a vezetőedző, mind pedig a szurkolók úgy nézzenek ránk, hogy stabilan meg tudjuk oldani a ránk szabott feladatokat. Véleményem szerint ez kell, hogy aztán a jövőben alapemberré váljunk. 

 

Mi kellett ahhoz, hogy idén már mindenki csettinthessen egy-egy mérkőzésünk után teljesítményetek értékelve? 

V.G.: Nekem fejben kellett átalakítanom magam a gyorsabb tempóra. Meg kellett tanulnom, itt nincs idő három, sőt, néha még kettő érintésre sem. Sokszor egyérintőben kell futballozni, azt is pontosan. 

Sz.B.: Az én gondolkodásomnak is gyorsulnia kellett, valamint fizikálisan is erősítenem kellett magamon. 

Mik vagy inkább kik voltak segítségetekre, hogy immáron ne legyenek idegenek az NBI-es szituációk? 

V.G.: Mindenki, az összes csapattársam és edzőnk sokat segített! Továbbá sok topligás videót néztem, Xavi felvételeit is, hogy mégis Ők hogyan dolgoznak, úgy érzem, ezek is rendre a javamat szolgálták, szolgálják. 

Sz.B.: Csak csatlakozni tudok Vasihoz, mindenki roppant segítőkész! Persze én is sokat nézek és tanulok a külföldi mérkőzésekből. A legnagyobb lökést talán számomra az idei, törökországi tábor adta, mikor rendre kipróbálhattam magam erős, külföldi gárdák ellen. 

 

Kicsivel több mint tíz találkozó van még ebből a szezonból, mit vártok magatoktól ez idő alatt? 

V.G.: Szeretnék minél többet játszani az első osztályban, de persze, ha az NBIII-ban számítanak rám, ott is beleadok apait-anyait. Minden lehetőséget szeretnék maximálisan kihasználni, ott van például még a Magyar Kupa is. Az ősszel hosszasan elnyúló betegségem után, ha a hátralévő NBI-es mérkőzéseink felén lehetőséget kapok, elégedett leszek. Ha erre még rátennék egy-két gólpasszt és be is találnék, na az már szuper lenne. 

Sz.B.: Természetesen én is szeretnék minél több játékpercet kivívni magamnak az NBI-ben, melyeket rendre kellően meghálálnék. Gólokkal és gólpasszokkal segíteném a csapatot. 

V.G.: Nagyon boldog lennék, ha végül a tavalyi szezonhoz hasonlóan ismét a negyedik helyet szereznénk meg, valamint a kupában jó messze jutnánk. Csapatszinten erősek vagyunk, edzünk tovább keményen, hogy a lehető legjobb eredményt érjük el. 

Sz.B.: Ami a közeljövőt illeti, a Gyirmótot mindenképpen jó lenne legyőzni idehaza. A végére pedig az erős középmezőny teteje reális lehet, de azon vagyunk, hogy a maximumot kihozzuk magunkból. Ehhez stabilizálni kell a jó játékunk, például, amit a Groupama Arénában mutattunk a múlt hétvégén. 

 

Ambiciózus srácok, az biztos! 

 

Az NBI-es ajtón való kopogtatás ideje, immár kijelenthető, lejárt, Ők bizony talán már be is ugrottak azon a bizonyos ajtón. Sokkal több volt ez, mint jó helytállás, messze megsüvegelendő teljesítmény volt mindkét fiatal labdarúgónktól ez az idénykezdet, és természetesen szorítunk nekik, hogy a folytatás is hasonlóképpen sikerüljön. 

 

Hajrá, fiatalok! Hajrá, Paks! A magyar csapat.