A klub története...
A klub története
Az első írásos emlék 1912. augusztus 4-ről maradt fenn, amikor a paksi diákcsapat játszott a bölcskei diákokkal. Hamarosan megalakult a Paksi Atlétikai Sport Club, amelyen kívül még 3 labdarúgócsapat is működött kisebb-nagyobb sikerrel.
A Paksi Sportegyesület 1952-es megalakulásáig folyamatosan megyei vagy nemzeti szintű bajnokságban játszottak városunk csapatai. A PSE nevet többször is használták, de az akkori „viharos időkben" ez többször változott: PSE, Paksi Munkás Sport Club, Biritói Á.G., Paksi Á.G., Paksi Traktor. 1952. november 28-án megalakult a Paksi Kinizsi Sportkört. Ennek alapítói: Rödlmeier János, Bán Péter, Bohner István, Judi János és Ambrus Ödön. A terv megvalósításához nagyban hozzájárult a Paksi Konzervgyár anyagi támogatása Kródi József segítségével, aki meghatározó személyisége volt a paksi labdarúgásnak.
Az 1954-1964 közötti években labdarúgóink a megyei bajnokság élmezőnyében szerepeltek. A 1960-as években már foglalkoztak helyi utánpótlással is, amely a későbbiekben megalapozta az 1970-es évek felnőtt csapatát. Nagyszerű edzők tanították a labdarúgás fortélyaira a gyerekeket: Somodi András, Pákozdi Mihály, Szentesi Alajos, Weisz Jenő, Peresztegi József.
1966-ban felavatták az új, füves pályát és az 500 nézőt befogadó fedett lelátót.
1970 tavaszán egyfordulós bajnokságot rendeztek az őszi -tavaszi rendszerre való átállás miatt, és ekkor megszületett a várva várt siker. Csapatunk megnyerte a bajnoki címet, majd ezt az eredményt megismételték az első őszi- tavaszi menetelés során is, így felkerültek az NB III-as mezőny középcsoportjába. Ezt követte július 25-én a Ferencváros elleni, 5000 néző előtt lejátszott MNK mérkőzés, amelyen 7-2-es arányban kikaptak a paksi fiúk. Három NB III-as esztendő következett, majd ismét a megyei bajnokságban játszott a PSE.
Az 1976-os évben ismét megyei bajnokságot nyertünk, méghozzá elég imponáló gólkülönbséggel (119-21), ezzel újra jogot szerezve az NB III-as szereplésre. Csapatunk meg sem állt a Népstadionig, ahol 4-2-es győzelmet arattunk a Szabad Föld-kupa döntőjében, akkor ez volt az addigi legnagyobb paksi siker.
1984-ben ismét egy hosszabb NB III-as széria következett. 1987/88-ban egy csoportba került a két paksi gárda, a PSE és az ASE. Megkezdődött a városi rangadók sora, amely váltakozó sikerekkel számtalan nagy csatát hozott. Az ebben a szezonban elért harmadik hely arra jogosította a PSE-t, hogy osztályozót játszhattak az NB II-be való feljutásért. Ez sajnos nem sikerült. „Ami késik, nem múlik", volt a jelszó az 1989/90-es bajnokság alatt, és színvonalas versenyben, jó ellenfelek előtt tudták megnyerni az NB III-as bajnokságot. A feljutást követően a következő évad már nem úgy sikerült, ahogy szerették volna, távozni kényszerültek a másodosztályból.
1990/91: újabb bajnoki győzelem, de az anyagiak hiánya miatt maradt ismét a harmadik vonal.
A két paksi egyesület vezetői 1993. július 1-jén aláírták a közös labdarúgó-szakosztály működtetéséről szóló megállapodást. A volt ASE labdarúgókra épült csapat továbbra is az NB II-ben játszott, míg a volt megyei csapat tartalék együttesként szerepelt, lehetőséget adva az ifjúsági bajnokságból kiöregedettek számára.
2001/02-ben Klement István irányításával a hetedik helyen végeztünk a Dráva-csoportban, de a következő évben - már a Duna-csoportban - bronzérmet vehettek át játékosaink. A vezetés benyújtotta a nevezést az NB II-es bajnokságba, amit a szövetség elfogadott. A magasabb osztályban rögtön harmadik helyezést értünk el. Klement Istvánt 2004-ben Lengyel Ferenc váltotta a kispadon. A 2004/05-ös idényben ezüstérmet, majd a 2005/06-ban aranyérmet nyert csapatunk, ezzel kiharcolta a jogot a legmagasabb osztályban való indulásra.
Csapatunk első szezonja a magyar élvonalban tehát a 2006/07-es volt. A vezetőedző maradt Lengyel Ferenc. Az első NB I-es szezonban a tizenegyedik helyen végeztünk.
A 2007/08-as szezon előtt sok új játékos érkezett, például Tököli Attila, a magyar bajnokság korábbi gólkirálya, illetve a Debrecen korábbi bajnok labdarúgója, Éger László is. A csapat vezetőedzője maradt Lengyel Ferenc. Az első kilenc forduló után hét ponttal csak a tizenkettedik helyen álltunk. 2007. szeptember 22-én Gellei Imre, korábbi szövetségi kapitány lett a vezetőedző. A bajnokság végén újra a tizenegyedik helyen zártunk.
A 2008/09-es szezonra maradt Gellei Imre a csapat vezetőedzője. Nagy erősítés nem történt a nyáron. Az őszi szezont tizennegyedik, azaz utolsó bennmaradó helyen fejeztük be. Egy jobban sikerült tavaszi szezon után újra a tizenegyedik helyen zártunk.
A 2009/10-es szezon előtt sikerült megszereznünk Lisztes Krisztiánt, korábbi válogatott labdarúgót. Az őszt végül kilencedikként fejeztük be. A huszonkettedik fordulóban viszont már a tizennegyedik helyen álltunk. Gellei Imre ezután bejelentette lemondását a klubnak, amit a vezetőség el is fogadott. Az új edző, a korábbi pályaedző, Kis Károly lett. Csapatunknak sikerült bejutnia a Ligakupa döntőjébe, ahol a Debrecennel játszottunk Kecskeméten, de sajnos 2-1-es vereséget szenvedtünk. A bajnokságot végül tizennegyedikként fejeztük be.
A 2010/11-es szezonban az 5. fordulóban szereztük meg első győzelmünket: Szombathelyen, 2010. augusztus 29-én a Haladást 2-1-re megvertük, ezzel megszakadt egy hosszú idegenbeli sorozat. Itt indult el egy igazi sikertörténet, aminek eredményeképpen, 56 megszerzett ponttal a bajnokság második helyén végeztünk, ami Európa-liga indulási jogot jelent. Ráadásul, megnyertük a Ligakupát a Debrecen ellen. Így eddig ez a szezon volt fennállásunk legsikeresebb éve.
Ha a közelmúlt esztendőire tekintünk, 2012-ben a hatodik, 2013-ban a tizenharmadik, 2014-ben a tizenegyedik, 2015-ben az ötödik, 2016-ban a hetedik, 2017-ben ismét az ötödik, 2018-ban ismét a hetedik helyet gyűjtöttük be az NBI-ben.
Hajrá, Paks!
