Játékosaink a szombat reggeli edzés és déli közös ebéd után buszra szálltak, hogy elkezdjék a felkészülési időszak második etapját, az egyhetes edzőtábort. Akárcsak két éve, idén nyáron is Szlovéniában táborozunk, ezúttal azonban kicsit távolabb, a stadionunktól háromszázhetven kilométerre fekvő Zrece városában. Érdekesség, hogy játékosainknak sok ideje nem volt kipihenni az egész délutáni buszozást, hisz’ vasárnap már két felkészülési mérkőzés is várt ránk a szomszédos ország nagyobbnál nagyobb hegyei közt. Ellenfelünk mind délelőtt, mind pedig délután a dél-erdélyi FC Hermannstadt gárdája volt. 

 

Az első találkozót szállásunktól ugyan csak tíz kilométerre játszottuk, az út mégis bő húsz percig tartott, mivel a pálya egy gyönyörű hegy tetején, a roglai síparadicsom szállodái között feküdt, ahová meredek, szerpentin vezetett. Maga a mérkőzés egyértelműen gyorsabb iramú volt, mint azt egy hazai edzőmeccstől megszokhattunk. Még rövidebb átvételekre és gyorsabb megjátszásokra voltunk tehát kényszerítve azáltal, hogy a Hermannstadt rendkívül agresszíven játszott. A fiatalokkal teletűzdelt csapatunkat Böde, Windecker, Bertus és Szélpál húzta magával. Többször sikerül teljesen a kapujukhoz szegezni a piros-feketéket, ám a vezető gólt mégsem mi rúgtuk. Egy perccel az első játékrész vége előtt nem tudtunk megállítani egy román kontratámadást, mely végén Balaure nem hibázott ajtó-ablak helyzetben. A második félidőben csapatkapitányunk még jobban rákapcsolt, mellyel ösztönözte a társait is, és a találkozó egy órás fordulójánál egalizáltuk az eredményt. Egy erőszakos labdaszerzést követően szépen bontottunk a bal oldalon, majd a kapu elé érkező labdát Böde pofozta védhetetlenül a hálóba. A maradék fél órában teljes erővel próbáltuk megfordítani az eredményt, de ellenfelünk kiválóan védte tizenhatosának régióját, továbbá gyors ellentámadásokból Ők is veszélyeztetni tudtak. Végül maradt tehát az 1-1. 

 

A mérkőzés jegyzőkönyve ITT, képei ITT tekinthetőek meg. 

 

 

Az első összecsapás után a délutáni is keménynek ígérkezett. A fél hatos mérkőzés pályáját bruttó négy perc alatt elértük, és a minőséggel természetesen itt sem adódott probléma. Az agresszív játék négy óra múlva is folytatódott, ugyanakkor abból a Hermannstadtból már, mintha hiányzott volna az él, de góljaink szépségéből mindez semmit nem von le. Még tíz perc sem telt el, Sajbán pontos és erős fejesével már nálunk volt az előny, amit tíz minutummal később Ádám szintén fejjel megduplázott. A második félidő legelején Szendrei addigi, folyamatos erőfeszítései gólok formájában értek be, előbb egy gyönyörű lövését követően 3-0 lett ide, majd fiatal csatárunk a nyolcvanhetedik percben még egyszer be tudta venni a román hálót, 4-0. Gólszerzőinken túl Kulcsár, Kinyik, Lenzsér, Szabó, Papp, Kesztyűs és Haraszti is remekül, nagy kedvvel és elánnal futballozott a szlovéniai hegyek közt lemenő nap fényében. 

 

A mérkőzés jegyzőkönyve ITT, képei ITT tekinthetőek meg. 

 

Összességében mindkét meccsen mind a huszonhét lehetőséget kapó játékosunk odatette magát, hajtott, akart, kúszott-mászott, lehetett fiatal vagy rutinos. A találkozóink pedig, mint azt vezetőedzőnk, Bognár György értékeléseiben nyilatkozta, elérték céljukat. 

 

Egy ilyen első huszonnégy óra után most két napon keresztül, hétfőn és kedden az edzéseké a főszerep. Napi két tréning szerepel a srácok programjában, felkészülési mérkőzéseink sorát szerda délután folytatjuk. 

 

Teljes menetrendünk ITT érhető el. 

 

Minden bele, gyerekek, így tovább! Hajrá, Paks!