A fiúk februárban érkeztek csapatunkhoz, Nikolasz a Budapest Honvéd piros-fekete, Bence az MTK kék-fehér szerelését váltotta zöld-fehér mezünkre. Cikkünkben kitárgyaltuk beilleszkedésüket, posztjukat, bemutatkozásukat, NBIII-as szerepvállalásukat, céljaikat, de városunkra is rákérdeztünk náluk. 

Egy hónapja érkeztetek. Mi a helyzet, hogy érzitek magatokat? 

Kovács Nikolasz: Gyorsan megy a beilleszkedés, de erre is számítottam, hiszen a csapatban mindenki magyar, és mindenki maximálisan befogadó. Kesztyűs Barnát már ismertem a Honvédból, viszont úgy érzem, a többiekkel is már kiváló a kapcsolatom, szóval jól alakulnak a dolgaim. 

Kocsis Bence: Roppant jól érzem magam ebben a közegben. A csapattársak hihetetlenül jó fejek és a szakmai stábról is elmondható mindez. Az elmúlt hónap többnyire sikeres meccseket is hozott, ami még jobb hangulatot von maga után. Örültem a lehetőségnek a kupamérkőzésünk alkalmával, remélem, mihamarabb a bajnokságban is kipróbálhatom magam a Paks színeiben. 

Ilyenre számítottatok, mikor Paksra igazoltatok? 

K.N.: Mikor érkeztem, egy-két embert megkérdeztem, milyen közegre számítsak. Mostanra látom, minden bejött, nagyszerű a társaság, így gyors a beilleszkedés, és rendkívül összetartó, családias a légkör. 

K.B.: Előzetesen én is gyűjtöttem az információkat, ifj. Haraszti Zsolttal beszélgettem, aki teljesen élethűen mondta el, mire számítsak. Egy percig sem csalódtam semmiben, minden a lehető legkellemesebb. 

Mit szóltok az öltözői hangulathoz? 

K.N.: Nagyszerű, hogy itt nincsenek úgymond klikkesedések, tehát nem fordulhat elő az, hogy öt-hat játékos minden szinten külön utakon jár. Pakson mindenki őszinte és megbeszél minden jó és rossz témát egymással. 

K.B.: Pompás közegbe csöppentem, mindenki életvidám, aminek örülök. Jó a hangulat általában, és mindenki beszélget mindenkivel, ebben sokat segít, hogy csak magyarok vagyunk. Kicsit fura még, hogy a legfiatalabbak közé tartozom, de itt mindenki egyenlő. Velem is roppant mód befogadóak voltak a srácok. 

Térjünk a szakmára! 

K.N.: Úgy érzem, nekem eddig szerencsém van, hiszen a Honvédnál is az ötvédős rendszerben játszottam. A poszthelyezkedés tehát egyáltalán nem új számomra, vezetőedzőnk elmondta, akár bal vagy jobb oldali védőként is számítana rám. Taktikailag, úgy gondolom, minden rendben van, persze apróbb csiszolnivalók mindig akadnak, de ezeket a meccsek alkalmával lehet majd javítani. Várom a további lehetőségeket, és természetesen legjobb tudásom szerint élnék is velük. 

K.B.: A helyzetemmel még ismerkedem. Taktikailag viszont nem lesz gond, védőként játszottam már bal oldalt, és a középpályán is sok helyen eddigi karrierem során. Bognár György játékstílusával azonosulni tudok, vezetőedzőnk úgy fogalmazott, az ismerkedés idejét éljük, de hosszútávon számol velünk. 

Ha már ismerkedés… A MOL Magyar Kupa előző fordulójában mindketten bemutatkoztatok, sőt, végig a pályán is voltatok a negyeddöntőben. Hogy értékelitek teljesítményetek a kazincbarcikai találkozónk kapcsán? 

K.N.: Az első öt-tíz percben még minden nagyon új volt, de ez érthető. A holtponton történő átesés után minden egyre jobb lett, elkezdtünk beszélni egymással, segíteni egymásnak a mellettem helyezkedőkkel. Személy szerint jól éreztem magam a pályán. Nehéz mérkőzés volt, de véleményem szerint összességében jól jöttünk ki belőle. 

K.B.: Azon a találkozón jobbszélsőként kezdtem, és megítélésem alapján ez a hely fog a legjobban feküdni számomra. A második játékrészben már támadó felfogású bal oldali védőt játszottam, ez sem esik annyira távol tőlem. Összességében szerintem egy jó összecsapást vívtunk, persze akadtak hibák, de ez a támadófutballban mindig benne van. 

 

K.N.: Igen. Az első mérkőzés kicsit fura volt, hiszen abból a csapatból tényleg senkit nem ismertem. Ennek ellenére jól ment a játék, és győztünk is. Megállapításom szerint Pakson az NBIII-as csapatban egyáltalán nem büntetés játszani, sokkal inkább egy kiváló lehetőség, hogy meccsek legyenek az ember lábában, ha eljön az idő az NBI-es szerepléshez. Egyáltalán nem visszalépés tehát, ha vasárnap a harmadosztályban kell helytállni. 

K.B.: Én mindig is úgy voltam vele, bárhol, csak játszhassak, ergo én sem büntetésként élem meg, ha a tartalékcsapatban kell pályára lépjek. Hála Istennek itt, Pakson abban a csapatban is mindenki jó fej, és jó futballt is játszanak. Kifejezetten jó gárda, így élvezet vasárnaponként velük futballozni, akár önbizalomfelhozónak is teljesen ideális. 

Ugyan kontraktusotok aláírásakor elmondtátok, de nézzük, egy hónap elteltével változtak-e céljaitok? 

K.N.: Első szempontom az volt, hogy mihamarabb megismerjem a csapattársakat, ki milyen játékos és ember, ez már meg is van. Mindenki szeretettel fogadott. Ami a futballt illeti, idővel szeretnék Pakson meghatározó játékossá válni az első osztályban, de pontosan tudom, ehhez még idő kell. Ez a félév még a beilleszkedésről, a tempó és a taktika elsajátításáról szól, továbbá, ha lehetőségek kapok, élnem kell vele és bizonyítani. 

K.B.: A céljaim nem változtak, hosszútávú szerződést írtam alá, és persze szeretnék mihamarabb az NBI-es csapat szerves tagja lenni, minél többet játszani, gólokkal-gólpasszokkal segíteni a csapatot, és közösen minél jobb helyet elérni a bajnokságban és a kupában egyaránt. 

K.N.: Csendes kis város, de én leginkább otthon vagyok és pihenek. Az viszont egyértelműen látszik, itt mindenki kedveli a labdarúgást. Találkozóink alkalmával szurkolóink ránk sosem kiabálnak rosszakat, sokkal inkább űznek, hajtanak és dicsérnek bennünket. Kicsit olyan érzés, mintha egy hatalmas család lennénk. A felcsúti vereségünk után is mindenki bíztatott minket, ami rendkívül nagy dolog. E szemlélet és közösségi erő is közrejátszhat abban, hogy a bajnoki tabella negyedik helyén állunk. 

K.B.: Szeretem a paksi nyugalmat, és sokkal könnyebben azonosultam vele, mint anno a pesti pörgéssel. Örülök, hogy ilyen csendes városban csak a futballra és a tanulásra koncentrálhatok. Úgy veszem észre, egyre több szimpatizánsa van a klubnak. Egyre többen járnak a mérkőzéseinkre, akár itthon, akár idegenben szereplünk, mindenhol nagyszerű hangulatot teremtenek.