Sokszor nyilatkozod, mindig más célokat keresel, szeretnél elérni... A bűvös 500. bajnoki gondolata mikor kezdett el foglalkoztatni?

Hú…, csak ebben a szezonban, a csapat teljesítménye mindig fontosabb ezeknél a számoknál - kezdte sokak példaképe, ikonunk, a honi labdarúgás egyik megkerülhetetlen alakja, Böde Dániel. Előbb nem nagyon foglalkoztatott, hajtott ez a szám, 2022-ben majdnem abbahagytam, akkor majd’ húsz meccs kimaradt.

Gondolom, az első bajnokid után, 2006. szeptember 16-án, ha valaki azt mondta volna, meglesz az ötszázadik, gondolkodás nélkül aláírtad volna…

Persze, természetesen, ki nem…

Az NBI-es pályára lépő játékosok örökranglistáján jelenleg az ötödik helyen vagy. Hogy tekintesz erre a listára?

Úgy, hogy az előttem álló Szabó Györgyöt (510 mérkőzés - a szerk.) még meg tudom előzni. Szóban tehát megállapodtunk már a folytatásról, a következő szezonról Haraszti Zsolt ügyvezetőnkkel. Ennyit látok előre biztosan, bár, ha azt nézem, hogy ha a következő két évben mindegyik mérkőzésen pályára lépnék, akkor pont 571 meccsem lenne, tehát az első Végh Zoltánt is éppen beelőzném. De ez csak matematika.

Már mindig csak egy évben gondolkodom. Sokszor mondtam már, harminc év fölött minden játékos máshogy öregszik, és nehezebb megjósolni a jövőt. Hála Istennek ebben a szezonban végig jó állapotban voltam, egy meccset hagytam ki betegség miatt.

Mit gondolsz, minek köszönhető, hogy ilyen magasságokig jutsz?

Úgy gondolom, a hozzáállásomnak, a mentalitásomnak és a folyamatos győzni akarásomnak. Mindig nyerni akarok. Persze ez sok minden mástól is függ, szerencse kérdése is, illetve, hogy elkerüljék a sérülések az embert. A mai világban elég gyakori a keresztszalag-szakadás, ami majd’ egy év kihagyást jelent, ott például kapásból ugrana harminc meccs…

Azt tudod, hogy az ötszáz bajnoki milyen bontásban tevődik össze pontosan?

Háromszáz paksi és kétszáz ferencvárosi, de például Pakson van még NBII-es és NBIII-as bajnokim is, mikor első számú csapatunk a másodosztályban volt 2006 előtt, illetve mikor a tartalékcsapatban párszor pályára léptem. Úgy emlékszem, a Fradinál csak az NBI-es csapatban játszottam.

Rég látott versenyfutás, tolakodás van a dobogón a szezon véghajrájára fordulva. Mit mondasz, te hogy látod a célegyenest?

Nekünk a következő hetek nagyon sokat nyomhatnak a latban. A PAFC után, most kedden kupaelődöntő, majd a hétvégén Győrbe utazunk… Ha ezekből a meccsekből jól kijövünk, azt mondom, bármi lehet! A legfontosabb azonban, hogy mindig csak a következő feladatban gondolkozzunk, senkivel nem szabad foglalkoznunk, csak saját magunkkal. Nyomás, teher nélkül tudunk játszani, ezt kell élveznünk, és jól futballoznunk.

Talán a fáradtság is dönthet majd, ezzel hogy állunk?

Jelen pillanatban úgy látom, semmi ilyennek nincs jele sem mentálisan, sem pedig fizikálisan, és bízunk benne, ez így is marad. Nagy a keretünk, mindenkit maximálisan pótolni tudunk.

Hajrá, Dani! Hajrá, Paks! A magyar csapat.