Ahogy már a többi csapattársam is mondta, kemény edzéseink vannak, így egy igazán erős 14 napon vagyunk túl. Most, a szombati edzőmeccsünk után volt az első „nagyobb” pihenőnk, ami másfél napig tartott mindösszesen. Kellett már egy kisebb szünet, hiszen a múlt hét végére én személy szerint már nagyon elfáradtam, a szabad vasárnap után azonban energikusan kezdem ezt a hetet.

 

Még nem az igazi, de úgy érzem, jó úton haladok, valamint a sérülések is elkerülnek, így az alapozás minden részét keményen végig tudom csinálni.

 

Mikor új tréner érkezik, hozza magával a saját elképzeléseit is, ez teljesen érthető és helyénvaló, ebből kiindulva biztos vagyok benne, hogy lesznek változtatások, de most még inkább az erőnléttel foglalkozunk, egyelőre kevesebb szerep jutott a taktikának. Ugyanakkor már kezd körvonalazódni, mit szeretne látni igazán új mesterünk ezen a poszton. Ha hibát lát, akár a tréningeken, akár a felkészülési mérkőzéseken, azonnal szól, javítja és megbeszéljük, mire gondol, így haladunk előre.

 

 

A Livingston ellen a kemény terheléses felkészülési szakasz ellenére is jól játszottunk, sikerült megvalósítanunk mindent, amit elterveztünk. A PMFC ellen kicsit átszabta az elképzeléseinket az emberhátrány, de eggyel kevesebb emberrel is próbáltunk mindent úgy csinálni, ahogy azt megbeszéltük. Úgy néz ki, jó úton haladunk, de majd még csak most jönnek az igazi erőfelmérők.

 

Sok meccsünk lesz nehéz csapatokkal, gondolok itt elsősorban a Partizán Belgrád elleni megmérettetésünkre. Kíváncsian várom a szlovéniai tíz napot, az előbb említetten felül már csak azért is, mert erre még nem jártunk táborozni.

 

Elsődlegesen szeretnék minél több mérkőzést játszani, emellett pedig eredményesebb lenni. Tavaly sajnos nem jöttek annyira a gólok, gólpasszok, mint a korábbi években. Idén szeretnék előre lépni, pontosabban minimum vissza arra a szintre, ami négy-öt gólt (vagy többet) jelent.