Elsősorban természetesen jó szívvel. Érdekes feladat volt, amire 1988-ban Jákli Péter, az akkori tanácselnök kért fel, miután az előző esztendőben nem sikerült a csapatnak megszereznie a második helyet, tehát a feljutást az NBII-be. A felkérés alapja pedig pont ez volt, tehát garantálnom kellett, hogy másodligás együttessé válunk a következő évben. Ebben az időszakban nemcsak a társadalomban, hanem a sportban is nagy átalakulások mentek végbe, ez nem könnyítette meg a feladatom. Az akkori hagyományos egyesületi felállással szakítottam, kidolgoztam egy teljesen új prémiumrendszert - amit a játékosok a munkahelyük mellett kaptak -, valamint a teljes csapat profi felöltöztetését is elvártam, hiszen addig kopott mezekben, régi és rossz cipőkben futballoztak játékosaink. Létrehoztunk egy baráti kört, amin keresztül minden törvényesen működött. További érdekes pikantéria, hogy a városban az atomerőmű csapata is erősen jelen volt, olyannyira, hogy ketten futottunk versenyt a bajnoki címért.

 

(Rákosi Gusztáv)

 

Az egyik az, amit már említettem, a jól kidolgozott, új prémiumrendszerünk, a másik pedig a kiváló csapategység. Utóbbi a városon belüli két kiváló csapat közti rivalizációból adódott, ez kétségtelenül pozitív hatással volt ránk. Fontos, hogy nem szabad elfeledkeznünk a remek szakmai munkáról sem, ez egyáltalán nem az én érdemem, sokkal inkább Vábró Józsefé és Leskó Lászlóé.

 

Óriási ünneplés volt. Traktorral és személyautókkal jártuk körbe a várost ünnepelve, nagyon jó hangulatban. Természetesen a közönség részéről is nagy boldogság volt, hiszen egy régi álom teljesült Pakson, akkor először kerültünk fel a másodosztályba, amit a lakosság nagyra értékelt.

 

 

Már nem nagyon, mivel az utóbbi időben nagyrészt visszavonultam már. Hosszú ideig aktívan dolgoztam, aztán, ahogy teltek az évek, inkább hátraléptem. Nem az az ember vagyok, aki szeret sütkérezni a rivaldafényben...

 

Természetesen! Internetezem, TV-ben követem a mérkőzéseket és szurkolok a csapatnak. 

 

Sok minden, hirtelen az összes emlék feltört, ami akkor történt. Kezdve attól, miket kellett véghezvinni, hogy megvalósítsuk a céljainkat, egészen odáig, hogy csupa pozitív érzés fogott el az akkori vezetőtársaimmal, játékosainkkal kapcsolatosan. Összegezve, nagyon jó volt belegondolni az akkori történésekbe, és bízom benne, hogy sokan kíváncsiak lesznek és kilátogatnak majd a gálamérkőzésre pénteken.