Persze, ha ezeket a mutatókat és a tabellán jelenleg elfoglalt helyünket nézzük, nem kell ennél jobb. Viszont azt is tudja mindenki, ebben a kiélezett mezőnyben elég csak pár hiba, és már alul találhatod magad, ugyanakkor mindenképpen jobb a második helyről készülni a következő találkozókra.  Most a többiek nézik a mi hátunkat, de ahogy mondani szokták, a nap végén számolják a tyúkokat, tehát a bajnokság végén kell majd igazán jó helyen lennünk.

 

Szigorúan mindig csak a következő mérkőzésekre koncentrálunk, és próbáljuk azt ezáltal elérni, hogy az élbolyban maradjunk.

 

Gondoltam, hogy Bognár György érkeztével nem csatárt fogok játszani, de azt, hogy immáron az utolsó, védvonalban vagyok, a kényszer szülte. Úgy érzem, kisebb-nagyobb hibákkal alkalmazkodom az újdonsült feladatomhoz. Természetesen ebben is megtaláltam már a szépséget, és a motivációm is teljesen más lett. A győzelmek csak jönnek, így egyelőre nincs gond, teljesen alávetem magam a csapat sikereinek.

 

 

Nyilván sokkal többet tudom mozgatni a csapatot hátulról, mint elölről, és én is jobban átlátom a szituációkat. Talán ezzel a csapat helyzetét is sikerül megkönnyítenem, mindent megteszek tehát, hogy a klub jól szerepeljen.

 

Fizikális odaláról nézve a dolgokat úgy érzem, kellett most ez a szünet, vagy mondhatjuk feltöltődésnek is. Budafokon már látszott némi tompaság, valamint a Puskás Akadémia ellen az első félidő sem volt annyira jónak mondható, még úgy sem, hogy 3-1-re vezettünk. Ugye ez a koronavírusos helyzet minket is megtépázott egy kicsit, de hála Istennek, jól jöttük ki belőle. A mostani válogatott szünet tehát szerintem jókor jött, de ezt majd a következő hetek úgyis eldöntik.