Sajnos ismét azt kell mondjam, hullámoztunk, ez, úgy látszik, már szokásunkká vált. Rosszul indultunk, aztán jött egy felfelé ívelő szakasz, jó szereplés, aztán a végét megint elrontottuk egy kicsit. Összességében viszont nem vagyunk rossz pozícióban, stabilan a középmezőnyben állunk, mindösszesen négy pontra a dobogótól. Huszonegy egységünk pedig néggyel több, mint tavaly ilyenkor.

 

Valóban, egyénileg nem éreztem rossznak ezt az idényt. Persze volt egy-két meccs, ami lehetett volna jobb is, például az utolsó két mérkőzés, amin játszottam a Kisvárda és az Újpest ellen. Soha nem szabad olyat mondani egy sportolónak, hogy elégedett, tehát én sem vagyok az. Bízom benne, hogy tavasszal onnan tudom majd folytatni, ahol mondjuk a Puskás Akadémia ellen abbahagytam.

 

Sajnos az újpesti összecsapás után újra pozitív koronavírus-teszteredményt produkáltam, így azonnal karanténba kerültem. Mivel tavasszal már egyszer voltam, az elején arra gyanakodtam, hogy biztos csak valami hiba volt a teszttel, aztán jöttek a tünetek. Náthás lettem, íz-szaglás zavarom és száraz köhögésem volt, és, bár ezek egy hét után elmúltak, a negatív teszt csak az utolsó forduló előtt egy nappal jött. Mostanra már minden rendben, januárban remélhetőleg tehát már a csapattal kezdek.

 

 

 

Egyértelmű! A Puskás Akadémia elleni mérkőzésünk mind a csapatnak, mind pedig saját magamnak is jól sikerült. Nem biztos, hogy a játékunk ott volt a legtökéletesebb, viszont eredményességben ott voltunk a leghatékonyabbak.

 

Igaz, rövid lesz, de épp ezért nagyon nem is tekinthető leállásnak, ami azért jó, mert nem ülepszik le az erőnlét, ez pedig nekünk jól szokott elsülni.

 

Én szeretem! Tavaly pedig be is jött a csapatnak, hisz’ az a szezonzárás is ilyen rohamtempóban volt, és azokon a meccseken nagyszerű eredményeket produkáltunk. Bízom benne, hogy ez most is így lesz. Persze az idősebb játékosoknak talán egy kicsit nehezebb lesz a kevesebb regeneráció miatt, de megoldjuk.

 

Szeretném, ha semmiképpen sem a kiesés ellen kellene az utolsó fordulókban küzdenünk, sokkal inkább nagyobb dolgokért. Reális cél lehet az erős középmezőny, viszont ehhez alap mentalitásnak kell lennie, hogy oda is tartozunk. Ha ezt a pályára is kivisszük, akkor a végén akár még feljebb is nézelődhetünk, merészkedhetünk.

 

Egyénileg pedig szeretnék a góllövő lista élmezőnyében maradni, mondhatom ezt célként is.

 

Véleményem szerint elsődlegesen meg kellene húznunk a tavasz legelejét, jó lenne rögtön az elején kilenc pontot gyűjteni, aztán pedig a folyamatosságra koncentrálni, semmilyen helyzetbe nem belekényelmesedni. A ki-ki meccseket rendre a mi oldalunkra kellene billenteni, azzal pedig elhúzhatnánk a tabella aljától. A nyugodt, biztonságos bajnoki hajrában felszabadult játékot is mutathatnánk, amit további értékes egységeket jelentene.

 

A negatív tesztjeimnek hála, és a szabályokat maximálisan betartva a családommal töltöm. A feleségemmel nagy a boldogságunk, hiszen örömmel jelenthetem, úton van a kis utód is, szóval Covidos év ide vagy oda, szerencsére igazán szép és örömteli lett az esztendő vége.