Ikonikus labdarúgónk a nyártól új szerepkörbe került. A kétszázhúsz első osztályú mérkőzést jegyző védővel Kindl István NBIII-as vezetőedzőnk meghatározó és profizmusával a pályán határozottan irányító játékosként számol. Gévay Zsoltot újdonsült mentori „posztjáról”, az egészen biztosan megváltozott céljairól és motivációiról, valamint edzői pálya felé kacsintgató terveiről kérdeztük. 

Hogy vagy? 

 

Köszönöm, jól! A nyár végén született egy döntés, ami arról szólt, hogy a jövőben már elsődlegesen az NBIII-as csapatnál számítanának rám, viszont nemcsak vezérjátékosként, hanem egyfajta mentorként is. Segítsek tehát átállni a fiataloknak a felnőtt futballra, hogy - ha azt teljesítményükkel is kivívják - sikeresen bemutatkozhassanak NBI-es csapatunknál. 

 

 

Kellett pár nap, míg átgondoltam a dolgokat, megemésztettem, de mára már teljes mértékben tudok vele azonosulni. Minden rendben, és ugyan más irányban, de továbbra is maximálisan motivált vagyok. 

Az irányokra is nemsokára rátérünk, de előbb ejtsünk pár szót a szezonkezdetről… 

 

Akárcsak első osztályú gárdánk, mi is hathetes felkészüléssel hangolódtunk az évadra, mely időszak tele volt felkészülési mérkőzésekkel. Úgy gondolom, jól sikerült a rajt, hisz’ győzelemmel kezdtünk, mostanra pedig már a második fordulón is túl vagyunk, vasárnap pedig jön a következő megmérettetés. Csináljuk, haladunk, belecsaptunk tehát a sűrűjébe. 

 

Minden teljesen más, de ez nem csoda, mivel magának a bajnokságnak is teljesen eltérő a körítése. Nem övezi olyan kiemelt figyelem, ugyanakkor kiválóan lehet építkezni belőle. 

Az új szerepkör egészen biztosan új célokat is hozott, mit tudhatunk erről? 

 

Szeretnék minél több fiatalt hozzásegíteni ahhoz, hogy csapatunk színeiben bemutatkozhasson és meg is ragadjon a NBI-ben. Természetesen ehhez nem kicsit kellett átalakítani a gondolkodásom, de szerencsére ez nagyszerűen sikerült, és mára már csak ez lebeg a szemem előtt, ez motivál leginkább. Én leszek a legboldogabb, ha a jövőben sorra debütálnak majd fiataljaink az első osztályú mérkőzéseink alkalmával. 

 

Ilyen szemmel hogy látod újdonsült, fiatal csapattársaid? 

 

Ne feledjük, NBIII-as keretünkben rengeteg olyan játékosunk van, akik voltaképpen még csak ifista korosztályúak. Többen az U17-es gárdánkban is játszhatnak, játszanak. Nekik azért még fokozatosan kell lépkedniük, ugyanakkor hatalmas lehetőség számukra tartalékcsapatunk, hiszen szokhatják, ráállhatnak a felnőtt bajnokság ritmusára, testi erősségére. 

 

Azonban, ha a srácok továbbra is így haladnak előre, ahogy eddig, akkor ez az év áttörést hozhat. Gondolok itt arra, hogy akár egy-két edzéslehetőség is nagyszerű lehet az NBI-es labdarúgóink közt. És, aki már ott tréningezhet, csak egy lépésre kerül a kerettagságtól, majd még egy és jöhet a bemutatkozás. Persze, ez így elmondva könnyűnek hangzik, de ezekért rengeteg melót kell beletenni. Meglátásaim szerint viszont többen is vannak, akik ezen fokok közül megugranak majd párat, vagy akár az összeset. 

Második számú csapatunk vezetőedzője, Kindl István már edzői mivoltodról is ejtett pár szót. Ez lehet a következő nagy utad? 

 

Ez az év egyelőre egy útkeresés, az biztos. Érdekes azonban, hogy már az új szerepkör előtt is többen pedzegették, hogy nekem valami ilyesmivel kellene foglalkoznom, és mivel ez megegyezett az önismeretemmel, felettébb jól esett. 

 

Jóllehet ahhoz, hogy edzői pályára lépjek, sok időnek kell eltelnie, már csak a tanfolyamok és a kötelező papírok begyűjtése miatt is, de véleményem szerint ez lesz az az út, amerre tartok majd a közeljövőben. 

 

És a mindig hangosan a csapatot a hátsó alakzatból instruáló Gévay megmarad az NBIII-as meccseink alkalmával is? 

 

Abszolút, de ennek a módjára is maximálisan odafigyelek, mivel nem lerombolni szeretném az eddigi nimbuszom, sokkal inkább átadni azt a tudást, amit a kétszáz paksi NBI-es mérkőzés alatt és a több évnyi csapatkapitányi pozícióban magamba gyűjtöttem. Eddigi meglátásaim alapján figyelnek rám, ez pedig nagyon jól esik. 

Ilyen, a legmagasabb osztályban elért pályafutás után hogyan készülsz egy-egy NBIII-as összecsapásra? 

 

Eddigi pályafutásom során bárhol bármilyen szerepkörben játszottam, mindig próbáltam a maximumot nyújtani, ez most sem változott. Nem szeretek veszíteni, minden meccset meg akarok nyerni, ha pedig nem úgy alakul, napokig képes vagyok rajta rágódni, és azonnal, a következő fordulóban javítanék. Én ilyen vagyok, ez mindig meg fog maradni, bármely osztályban is lépek pályára. 

NBI-es játék licenced is kiváltva, így bármikor újra láthatunk az OTP Bank Ligában. Jól gondolhatja mindenki, hogy nagy örömmel és elszántsággal bármikor jönnél is? 

 

Természetesen! Noha nem tagadom, nem volt egyszerű megemésztenem a nyári döntést, de mára már egyáltalán nem ezzel kelek és fekszem, sőt… Nem kikerülve a kérdést azonban, bármely mindenkori vezetőedző bármely pozícióba hívna segíteni, egyértelműen mennék, készen állnék rá.