Vezetőedzőnkkel a téli felkészülést és a tavaszt is boncolgattuk, de minden sorunk kisebb elemzésére is kitértünk. Természetesen továbbra sem adjuk fel támadó stílusú felfogásunkat, viszont bízunk benne, hogy a védekezés részét rendeztük. Mérkőzésről mérkőzésre haladunk a következő félévben is, és a Magyar Kupa miatt a sorozatterhelés is érdekes lehet.   

Mik voltak a tervek a téli felkészülésre, és hogyan értékeli az elvégzett munkát?   

 

Mivel szerencsére nem volt olyan sok idő a leállás - nem alapozó felkészülést kellett tartani -, így elsődleges célunk a minél több és keményebb edzőmérkőzés lejátszása volt. Nagyjából szerettük volna tartani a bajnoki ritmust január huszonkilencedikéig. Úgy vélem, ezek az elképzeléseink sikeresek voltak, kiváló ellenfelek ellen futballoztunk Törökországban, ahol a körülmények is nagyszerűek voltak. Felkészültünk, és a lejátszott öt találkozónk elegendő volt, hogy nekiugorjunk a tavaszi idénynek.   

Három román (Craiova, Chindia, Botosani), egy azeri (Sabah) és egy orosz (UFA) ellenfelünk volt Belekben. Melyik találkozónk sikeredett jóra és melyik kevésbé?   

 

Mindegyik, kivétel nélkül mindegyik jó volt. Próbálkoztunk, lehetőséget adtunk fiataljainknak, akikkel így még jobban képbe kerültünk, kipróbáltunk játékosokat több pozícióban is… Az összes felkészülési mérkőzésünk maximálisan elétre tehát a célját.   

 

Ilyenkor én az olyan találkozókat szeretem, melyeken kikapunk, mivel akkor sokkal jobban láthatóak a hibák. Törökországban kemény csapatok ellen léptünk pályára, de mindegyikükkel partiban voltunk, még akkor is, mikor több fiatalunk volt a pályán. Egy dolgot sajnálok, hogy a rajt elé egy héttel betervezett, már itthoni, PMFC elleni mérkőzésünk nem jött össze. Még egyszer mondom viszont, a többi kellő alapot adott arra, hogy jó első bajnokit játsszunk a ZTE ellen.   

Menjünk végig a vonalakon! Kapusok…   

 

Az semmiképpen sem érint jól bennünket, hogy Nagy Geri ugyan velünk kezdte a felkészülést, de pár nap után belobbant az operált térde. Az Ő visszatérése - mivel még mindig gyulladásban van - még hetekig csúszni fog. Rácz Geri ugyanakkor felkészült, hogy helyettesítse, az őszt is vele zártuk, illetve a felkészülést is végigvédte. Ilyen szempontból tehát úgy érzem, rendben vagyunk.   

Lássuk védőink formáit…   

 

Náluk most, a felkészülés során is kijöttek azok a problémák, melyekkel az előző félévben küszködtünk. Ezek nem feltétlenül csapatvédekezési vagy taktikai problémák, inkább egyéni hibák. Belső védőink nem nyernek kellő mértékben párharcot. A három belső védő helyett az elmúlt öt edzőmeccsünk során most végig két belső védővel próbálkoztunk. Ideális lenne, ha ez működne, mivel akkor nyilván eggyel több támadó lehetne a pályán. A tábor végén lekonkretizáltunk bizonyos elveket, amik már az utolsó meccsünkre, az orosz ellenfelünk ellen mutattak kiváló dolgokat, jelenleg ebbe tudok most én is kapaszkodni.   

 

Jelenleg nyilván van egy olyan feladatunk, hogy kevesebb gólt kapjunk, de támadó felfogású elvünket akkor sem adjunk fel, mellette kell mindezt megoldanunk.   

 

Mi a helyzet a technikás középpályánkkal?   

 

Megfelelő mennyiségű játékossal rendelkezünk, sőt, többféle felállási lehetőségünk is van a tarsolyunkban. Persze én az offenzívabb, előrefelé játszó futballistákat preferálom jobban, de az egyértelmű, amikor csak két belső védővel játszunk, a középpályás védekezésünkre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk. Az elmúlt hetekben szintén próbálgattuk, hogy a labdaszerzés érdekében milyen arányban legyen fenn a pályán védekező vagy támadó típusú játékos. Volt, amikor elkaptuk a fonalat, volt, amikor nem, de összességében nem működtünk rosszul itt sem. Sok labdaszerzésünk volt minőségi csapatok ellen, ez mindenképpen pozitívum a jövőre nézve.   

Végül elérkeztünk csatárainkhoz…   

 

Náluk is szinte mindenki becsülettel végigcsinálta a felkészülést. Sajbánnal, Bödével és Ádámmal tudunk induláskor számolni. Az, hogy egy mérkőzést egy vagy két belső csatárral kezdünk, olyan szempontból mindegy, hogy mindig eljön az idő, mikor kettővel támadunk, akár vezetünk vagy épp’ vesztésre állunk. Dani és Martin Törökországban is megmutatták, kiváló csapatok jó fizikumú belső védőinek is meg tudják nehezíteni a dolgát, sőt…   

Az év indulásaként és a szezon folytatásaként a ZTE-t fogadjuk, majd megyünk az FTC-hez és jön a Gyirmót. Hogy tekint a kezdésre?   

 

Csak a Zalaegerszegre koncentrálunk! Azt láttuk, Ők sem nagyon játszottak mérkőzéseket a télen, problémákkal, betegségekkel küzdöttek. Sok szükséges meccsük elmaradt, tehát nem volt zökkenőmentes a felkészülésük, játékosmozgásuk ugyanakkor akadt.   

 

Mi azért a COVID-helyzetet idáig nagyjából megúsztuk, de az egyáltalán nem törvényszerű, hogy mindig így is marad. Bármennyire figyelünk, előfordulhat, hogy később nekünk lesz hasonló problémánk. Ezzel is számolni kell, nem szabad tehát nagyon előre rohanni, foglalkozzunk mindig csak az adott összecsapásunkkal. És akkor még nem számoltunk a Magyar Kupával, mikor besűrűsödnek majd a találkozóink…   

Az őszi idény után az ötödik helyet emlegette, továbbra is ezt tartja leginkább elérhetőnek?   

 

A Kisvárda és a Puskás Akadémia kiugrott az ősszel, ami azért előzetesen nem volt reálitás, tehát Ők túlteljesítettek, így számunkra jelen állás szerint az ötödik hely lehet valószerű. Persze a bajnokság előtt a négy-hét közti pozícióról beszéltünk, viszont nyugodt szívvel most az ötödik pozícióról gondolkodnék inkább.   

Legyen így vagy legyen jobb! Hajrá, Paks! A magyar csapat.