Windecker Józsefet arra kértük, meséljen az újonnan kialakult csapategységről, valamint kitértünk kontraktusa meghosszabbítására és jövőbeli céljaira is.

Kilenc új játékos érkezett a klubhoz a nyári átigazolási időszakban, ami jelentős változást hozhatott a csapat életében. Hogyan éltétek meg ezt az átalakulást?

Két meghatározó játékosunk is távozott, Kádár Tamás és Varga Barnabás, akik kiemelkedő erősségei voltak a csapatnak. Érkeztek azonban olyan játékosok, akikkel másféle ritmust igényel majd a játékunk ebben a szezonban, erre pedig igyekszünk napról napra egyre jobban felkészülni. Itt, Pakson a beilleszkedéssel nem szokott probléma lenni, hatalmas segítséget ad az új érkezőknek, hogy a csapatban csak magyar játékosok vannak. Úgy gondolom, az összeszokás zökkenőmentesen ment, hiszen egy olyan befogadó közösségről beszélünk, ami egyedülálló az egész országban.

Hogyan látod az új szezonban a csapatot, sikeres volt a felkészülés?

Ahogy arról az előbb beszéltünk, sok új igazolás érkezett a nyár folyamán, ami kissé megbontja a csapategységet, de ezzel nincsen semmi gond, ilyenkor több időt igényel, hogy összeálljon a csapat. Megeshet, hogy a bajnokság elejére még nem százszázalékos a csapatjáték, időigényes feladatról van szó. Maga a felkészülés nem a megszokott volt, ugyanakkor a végére már egyre jobban kezdett formálódni a csapategység. Az előző szezonokhoz képest teljesen más focit kell majd játszanunk, természetesen az alapelveinket megtartva. Kellenek még a tétmérkőzések, hogy minden klappoljon, de nem féltem a csapatot!

Egyre többször kerül rád az a bizonyos csapatkapitányi karszalag. Milyen érzéssel tölt el?

Óriási megtiszteltetés a karszalag viselése, és mostanában valóban egyre többször fordult elő. Részben azért alakul ez így, mert Szabó János és Böde Dániel kevesebb időt töltenek a pályán. Egy sikeréhes csapatról beszélünk, éppen ezért komoly feladata van a csapatkapitánynak. Természetesen érzem a felelősség súlyát, próbálok nemcsak a pályán, hanem azon kívül is példát mutatni a csapattársaim számára. Győztes mentalitású játékosnak tartom magam, és a mérkőzéseken nyújtott teljesítményemmel is szeretném kivívni a többiek elismerését.

Hamarosan elérkezhet a kétszázötvenedik NB I-es mérkőzésed, amelynek nagy részét paksi szerelésben töltötted. Van esetleg kitűzött célod?

Konkrét célkitűzésem nincs, ugyanakkor nagyon örülök, hogy a meccsek száma a kétszázötven felé közelít. Hiányérzetem lehetne, hiszen volt két hosszabb sérülésem, illetve egy egyéves külföldi kitérőm, viszont ezek ellenére büszke vagyok minden első osztályú pályára lépésemre. Nem véletlen az sem, hogy újra három évvel hosszabbítottam.

Ha már a hosszabbításnál tartunk. Nemrég írtunk róla, hogy 2026 nyaráig klubunk mellett kötelezted el magad. Milyen tervekkel és elvárásokkal látsz neki a következő éveknek?

Ami a legfontosabb számomra, hogy a családom kiválóan érzi magát Pakson, így nem esett nehezünkre a döntés. Örültem a lehetőségnek, hiszen a hároméves megegyezés egyfajta visszajelzés számomra, hogy a klub szerint is megfelelő a teljesítményem, a csapatkapitányi lehetőség pedig már csak hab a tortán. Az, hogy ennyi időre elköteleztem magam, nálam nem a kényelmet jelenti, hanem még nagyobb motivációt ébreszt bennem. A terveim közé tartozik, hogy minél többet a pályán segítsek a klubnak, illetve egészséges maradjak, nem utolsó sorban pedig szeretnék a csapattal egy olyan teljesítményt nyújtani, ami újra igazán kimagasló.