Kupagyőzelmünkkel és bajnoki második helyezésünkkel a 2023/24-es szezon klubunk legeredményesebb évada volt, a 2010/2011-es kiírásban elért bajnoki ezüstöt és Ligakupasikert váltotta. Mindkettő részese lehettél, hogy summáztál a tavasz végén?

Elmondhatatlanul büszke vagyok mindenkire, aki a klubnál dolgozik. Tizenhárom évvel ezelőtt szinte egy másik korban éltünk…, de viccet félretéve, sok hasonlóság van a két évad között. Akkor sem volt egy kimondott, úgynevezett ászunk, most sem, ellenben csapatként kiválóan működtünk együtt, ahogy most is, valamint ismét nagyszerű volt az arány a rutinos és a fiatalabb játékosok között. Tehát tudok párhuzamot vonni a két sikerévünk között. Ami a saját posztom illeti, 2011-ben még játékos voltam, a mostani sikereket pedig már kapusedzőként élhettem át. Edzői pályafutásom legsikeresebb szezonja volt, mérhetetlenül boldog vagyok.

Kiváló szezonunkhoz Szappanos Péter rengeteget tett hozzá. Milyen volt az első év vele?

Mindenekelőtt azzal kezdeném, mikor tavaly nyáron a kapusposztra kerestünk játékost, személyében teljes összhang volt a klubon belül. Első számú jelöltje volt mindenkinek, és úgy gondolom, maradéktalanul sikerült beváltania az előzetesen hozzá fűzött reményeket, sőt... Peti beilleszkedése hihetetlen gyors és zökkenőmentes volt, nyilván egy rutinos kapusról beszélünk. Idomultunk egymáshoz, és mire kezdődött a bajnokság, minden a legtermészetesebben ment a mi posztunkon. Szerintem ez is hozzájárult a remek teljesítményhez. 

Ugorjunk a kupadöntőre, hiszen ha jól tudom, nem volt véletlen a fináléban nyújtott extra teljesítménye sem…

Az Eb-keret hirdetés várása miatt a döntő előtti napok nagyon nehezek voltak, vártuk már, hogy kiderüljön, utazhat-e. Aztán Rossi bejelentése után újra lelazultunk, és ugratni kezdtük egymást. A mai napig elérzékenyülök, ha arra az érzelmi hullámvasútra gondolok, amit akkor, majd aztán a kupadöntővel és a bajnoki második hely megszerzésével átéltünk. 

Kijelenthető, hogy eddig Szappanos Péter a legmagasabb szintű hálóőr, akivel edzőként dolgoztál?

Kapustechnikai szempontból a legösszetettebb, a legerősebb és a legcélratörőbb, az biztos.

A döntő lefújását követően, legelőször mit mondtatok egymásnak, hogyan értékelted?

Megvan, megcsináltuk!!! Egyébként úgy gondolom, a finálé alkalmával az év meccsén az év teljesítményével jött elő.

A tavasz elején jött azonban egy sérülés, és Simon Barnabásnak kellett átvennie a helyét a gólvonalunkon. Sokan féltették a kapunkat, aztán fiatal és tehetséges kapusunk hamar csattanós választ adott…

Simon szintén egy kiváló szezont futott. Szapi érkezéséig, végig úgy készültünk vele, Ő lesz az első számú kapusunk, és ez nagyon sokat számított neki. Aztán belátta, rettentő sokat tanulhat egy válogatott kerettag, karrierje csúcsán lévő társtól, és ezt is kiválóan, példásan tudta kamatoztatni. Simi rengeteget fejlődött a mögöttünk hagyott szezonban. Február végétől jött el az ideje, április elejéig négy bajnoki és két kupamérkőzésünkön folyamatosan védett. Kulcsmomentuma volt, mikor Kisvárdán 1-0-s előnyben, de iszonyú hazai nyomás mellett kellett beállnia, és a többiekkel együtt végül lehozták a mérkőzést kapott gól nélkül. Meg kell említeni még az MTK-pályán mutatott több bravúrját is, szintén kapott gól nélkül, 2-0 után hoztuk haza a három pontot. Ott volt aztán az újpesti kupameccs hosszabbításában Csoboth ziccere, aminél szintén nagyot kellett hárítania… Ezek után úgy gondolom, maximálisan igazolta, bármikor számíthatunk rá!

Kapusposzton tehát most nem is lehetnénk jobbak?

Úgy érzem, igen, egy ilyen szezon után én biztosan csak a legmagasabb jelzőket tudom rájuk használni. Simon felnőtt, levetkőzte a gyerekes dolgait, Szappanos pedig fontos láncszeme a csapatnak, egy rendkívül összetett karakter, a mondás legjobb értelmében. És ami fontos, hogy mindez nemcsak a pályán nyújtott hozzáállásukra igaz, hanem az azon kívül mutatott elszántságukra, profizmusukra is. 

Mindenképpen térjünk ki a bajnoki ezüstre is…

Nyugodtan mondhatjuk, az elmúlt években a Fradi minden tekintetben túlnőtt mindenkin a bajnokságban, így mögöttük megszerezni a második helyet arannyal felérő ezüst. Ezt egyébként régen még Szűcs Lajos is elmondta, én is így fogom fel. Tettük mindezt egyébként klubfilozófiánkhoz hűen csak magyar játékosokkal, ami szerintem igazán példaértékű.  

Végül, hogyan állsz a nemzetközi megmérettetésünk elé?

Ha meglesz a sorsolás, természetesen, amennyire csak tudjuk, kielemezzük majd ellenfelünket. Érdekesség, hogy amennyiben válogatottunk parádésan szerepelne, és bejutna a legjobb négy közé az Eb-n - adná az ég -, Szappanos még kinn lenne, így Simonnak kellene védenie az első találkozón, tehát neki is maximálisan fel kell készülnie az alapozási időszakban. Ezeken a meccseken a játékosokban egyébként ilyenkor majdnem kupadöntői a hangulat, mindenki motivált, maximálisan elszánt, érzik, komoly tétre megy a párharc. Lehet tehát komoly találkozókat vívni, ami lelkileg, egészen biztos, mindenkit feltölt majd. Az atmoszféra minden percét élvezni kell, hisz’ nem mindig lehet az ember egy ilyen mezőnyben, ami talán fel is tölt bennünket.