Hét győzelmünkre négy pontosztozkodás és hat vereség jutott, harmincegy lőtt és huszonnyolc kapott góllal. Huszonöt bajnoki pontunk a tizenhat klubot tömörítő bajnoki tabella hetedik helyére elengedő a téli szünetre. A kiesőzóna és a dobogó is egyaránt tizenegy egységre található. Fiatal együttesünket irányító vezetőedzőnkkel, Kindl Istvánnal összegeztük a szezon első felét, de szót ejtettünk az NBIII-as mezőnybe érkezett fiatalokról, a tavaszi tervekről, valamint az NBI-es csapatunkhoz kerülő tehetségeinkről is.

Összességében hogyan értékeli tartalékcsapatunk őszi idényét?

A nyári felkészülésünk a szokásos forgatókönyv szerint zajlott. A keretünk nagy része kicserélődött, négy-öt játékosunk kölcsönbe távozott NBII-be, NBIII-ba, helyüket fiatal srácokkal töltöttük fel az U19-es és az U17-es gárdánkból. Reálisnak tartom a megszerzett pontjaink számát, valamint a helyezésünket a tabellán. Megnyugtató távolságra vagyunk a kieső pozícióktól, ami megfelelő alapot biztosít számunkra, hogy nyugodtan dolgozhassunk a tavaszi idényben.

A nyáron UP-csapatinkból Májik Gergő, Perczel Ákos, Éger Zsombor, Galambos János és Wiesner Tamás érkezett fel az NBIII-as kerethez, mint fiatal. Az Ő szerepükről hogyan vélekedik?

Itt illeti dicséret utánpótláskollégáim, köztük Wiesner József U17-es edző munkáját, hisz’ a fiatalabb korosztályokból hozzánk kerülő labdarúgók megfelelő előélettel érkeztek. A felnőttek között, az NBIII-as bajnokságban rögtön meghatározó játékosainkká váltak.

Mindenképpen ejtsünk szót az NBI-es gárdánkba kerülő fiataljainkról is!

Így van! Szeptemberben további pozitív változás állt be keretünkben, Lapu Andor, Pupp Zétény és Győrfi Milán már teljes mértékben, edzésekre is csatlakozhattak az első számú csapatunkhoz. Győrfi bemutatkozása óta pedig már többször is lehetőséget kapott, rendszeres résztvevője az NBI-es találkozóinknak, de úgy gondolom, Lapu is közel lehet a debütáláshoz.

Véleményem szerint a jövőben elsősorban a mentalitásukon fog múlni, mennyire élnek a kínálkozó lehetőségükkel. Akarnok hozzáállással, valamint jó értelemben vett pimaszsággal kell rendelkezniük, és le kell vetkőzniük a gyerekes kishitűségüket.

A már említett három fiatal tehetségünk után Ön már látja a következő neveket is?

A mi munkánkat talán az első csapatunkhoz kerülő fiatalok minősítik a legjobban, viszont úgy érzem, az irreális elvárás lenne, hogy félévente három-négy játékost is fel tudjunk adni. Mindezek ellenére vannak további játékosaink, akikben megvan a potenciál, viszont elsősorban az Ő mentalitásukon fog múlni, hogy a lehetőségük kitolódik, vagy a közeljövőben már megvalósulhat. Biztató lehet számukra, hogy klubunk törekvése is ez irányba mutat, illetve NBI-es vezetőedzőnk, Bognár György is maximálisan nyitott a fiatalok iránt. A mi fő munkánk, hogy NBIII-ban minden segítséget megadjunk a srácoknak a fellépéshez.

Visszatérve az NBIII-as idényre. Mely mérkőzések, ciklusok tetszettek és melyek nem a lejátszott tizenhét bajnoki alatt?

Nagyon jól kezdtük a szezont, úgy vélem, ez a feldobódott hangulatnak volt köszönhető. Az utánpótlásfutballból beintegrált fiatalokkal egy nagyszerű felkészülést végeztünk, és három kiváló győzelemmel kezdtünk. Dunaföldváron aztán egy úgymond agyonnyert találkozót buktunk el, és kellett végül az egy ponttal megelégednünk. Ez a találkozó egyértelműen megtörte a lendületünket, és egy hárommeccses vereségsorozat következett. Ide tartozik, hogy már az előző szezonjainkban is megtapasztaltam, fiataljainkkal hárommeccses blokkokban „kell” gondolkozni. Hiába van meg a játék, az eredmény ciklusokban változik.

Nagyon sajnálom a Fradi II. elleni hazai találkozónkat, ahol kiváló teljesítményt nyújtottunk, amit egy komoly elemzés előzött meg. Nem csoda, a játék minden elemében vendégeink fölé nőttünk, jobbak voltunk, egy dologban azonban nem, az eredményességben. 2-1-es vereségünk fájt, mert sokkal jobban futballoztunk ellenfelünknél. Nehéz volt elfogadni továbbá azt is, hogy a mezőny végén tanyázó csapatok ellen is szenvedtünk. A dobogós gárdákkal ki-ki találkozókat vívtunk, és az ott elszenvedett vereségeket sokkal könnyebb volt elviselni, mint a gyengébb csapatokkal szembenit, amikor a játékunk is gyenge volt.

Az MTK II. elleni második találkozónk kimondottan tetszett. Visszajátszóink vezérletével a pálya minden részén nagyszerű teljesítményt nyújtott a csapat, három gólt vágva idegenből hoztuk el a három pontot.

Elmondása alapján az érezhető, hogy akár több ponttal, a bajnoki tabellán előrébb is telelhetne csapatunk?

Ha pragmatikusabban futballoznánk, egészen biztosan több pontunk lenne. A visszaálló, kontrákra játszó csapatok ellen is próbálunk kezdeményezően játszani, kinyílunk, és aztán ez lesz a vesztünk. Ha racionálisabban, célorientáltan várnánk mi is a lehetőségeinket, előrébb tartanánk a rangsorban.  Számunkra azonban a pontok száma másodlagos, fontos, de a játékosok teljesítményére kell koncentrálnunk. A legfőbb, hogy fiataljaink minél előbb alkalmazkodni tudjanak a felnőtt futballhoz.

Ennek talán ékes példája lehet Galambos János fiatal tehetéségünk, aki nyolc találattal vezeti a házi góllövő listánkat…

Galambos János még nincs tizenhét éves, és élete első felnőtt szezonjában már nyolc gólnál jár! Mindezek mellett az U17-es válogatott találkozók miatt sok mérkőzésünkről még hiányzott is.

November 23-án játszottuk az utolsó bajnokit, és csak március 2-án folytatódik az NBIII-as pontvadászat. Mi a program a köztes három és fél hónapban?

Ugyan az idénynek vége, mi nem álltunk le, folyamatosan edzünk. Hosszú út van egyébként mögöttünk, körülbelül a száznegyvenedik edzésünknél járhatunk, de még december közepéig dolgozunk. U19-es csapatunknak még három bajnokija van az őszből, akikre ott számítanak, csatlakoztak is korosztályukhoz. A szünetünk december középétől január közepéig tart majd.

Mi a cél a tavaszi idényre?

Játékban, csapatként és egyénileg is fejlődni szeretnénk. A kapott gólok számát radikálisan csökkenteni kívánjuk, ebben nagyot kell javulnunk, persze erre a nyílt játékunknak köszönhetően adunk lehetőséget ellenfeleinknek. Mindezek ellenére fő játékstílusunk tavaszra is maradni fog. A védelmünk egyébként a legfiatalabb csapatrészünk, minden alkalommal 17-18 éves fiatalemberek játszanak egymás mellett, és sajnos egy vezér sincs köztük, aki segíteni tudna a többieknek.

Mely párosításaink visszavágóját várja leginkább?

Kíváncsian várom a tavasz végén sorra kerülő Kaposvár és Iváncsa elleni visszavágónkat. Az első körben ugyan mindkét éllovas megvert minket, de a játékunk képe alapján többet érdemeltünk volna ellenük. Talán a következő fél évben fejlődünk annyit, hogy az ilyen mérkőzéseken nyújtott teljesítményünk pontokban is realizálódjon.

Hajrá, fiatalok! Hajrá, Paks!