Persze! A Vasasnak lőttem, hogy pontosan mikor, azt már nem tudom, de, ha jól emlékszem, bal lábbal és stadionunk vendégkapujába.

Mielőtt a Ferencvároshoz igazoltál volna, hat év alatt 155 mérkőzésen lőtt 40 góllal, 16 gólpasszal robbantál be az NBI-be klubunk mezében. Hogy emlékszel vissza karriered azon periódusára? 

 

Rengeteg szép paksi emlékem van azokból az időkből! A bajnoki ezüstérmünk és a Ligakupa-győzelmünk gyönyörű volt, de persze hosszasan sorolhatnék sok mindent, hiszen utánpótlástól kezdve az NBII-n át, egészen az első osztályú bemutatkozásomig itt jártam mindazt végig, ami ahhoz kellett, hogy elérjem, ahol most tartok. Most pedig abban bízom, hogy a jövőben is hasonló sikereket abszolválunk majd, mint anno. 

 

Mielőtt a jövőre térnénk, megkerülhetetlen a hét, fővárosban eltöltött esztendő… 

 

Ez így van! A Ferencváros Magyarország top klubja, minden más csapat utána jön… Ugyanakkor biztos volt, hogy egyszer majd hazatérek, csak az nem, hogy pontosan mikor. Ez az idő most jött el. 

Volt-e más csapat, aki érdeklődött irántad, miután szinte biztossá vált, hogy idén nyáron elhagyod a Fradit? 

 

Voltak kérőim, de nem vagyok az nagy vándorló típus, valamint úgymond „komolyabb” ajánlatokat is kaptam, de engem nem ez motivál. Számomra tényleg csak a PAKSI FC és az FTC létezik. Most már ebben a sorrendben. 

Hogy látod, gondolod a közeli jövőt? 

 

Bízom benne, hogy hasonló útra fogunk visszatérni a csapattal, mint ahol akkor voltunk, amikor eligazoltam. Már a régi társakkal is beszélgettem, és úgy gondolom, az Ő nevükben is mondhatom, mindenki rendkívül motivált lesz a következő szezonban.