Az 1976-os Szabad Föld-kupa döntője attól is különösen emlékezetes, hogy csapatunk és a Sülysáp gárdájának összecsapása május 22-én, a barátságos Magyarország -Franciaország mérkőzés (1-0, Fekete (46’) - a szerk.) felvezetőmeccseként, a Népstadionban került megrendezésre. 

 

A váratlanul hűvös, szinte télies időben csapatunk a válogatott meccsre folyamatosan érkező és gyűlő szurkolók több ezres tömege előtt játszott, mintegy ötszáz(!) paksi szurkoló folyamatos buzdítása mellett. 

 

A sülysápiak kezdték a találkozót. Békési és Tóth mutatós cselei után védelmünk gondba került. Tőlünk aztán Kiss G., Keresztes és szórványosan Muck okozott kellemetlen pillanatokat az elbizonytalanodó sülysápi védelemben. Fergeteges rohamokkal kezdődött tehát a találkozó. A hatodik percben már három sarokrúgásnál jártunk, ám ezeket vagy ellenfelünk védői, vagy kapusa hatástalanította. A tizedik percben Motolai lövése szállt a kapunk fölé, köszöntük.  A szinte azonnali ellentámadásunk során Csoma beadását Kiss J. lőtte ugyancsak a kapu fölé, aztán Csoma próbálkozását a sülysápiak portása fogta. Negyedóra elteltével Rácz futtatta Somodit a jobb szélen, aki végül az alapvonaltól tudta beadni a labdát, amit Kiss J. lőtt a felső léc fölé. A huszadik percben Bimbónak is védeni valója akadt, Motolai lódult meg a jobb szélen, Békési elé tálalt, aki a kapunkra tűzte a játékszert. Hálóőrünk kidobott labdájával Keresztes egészen a túlsó tizenhatosig mehetett, majd Kiss J. elé játszott, remek játékosunk pedig egy csellel becsapta védőjét, elfektette ellenfelünk kapusát és a jobb alsó sarokba lőtt, 1-0 ide. 

 

Fél órát követően László hagyta ott Kiss G.-t, de lövését Bimbó bravúrral védeni tudta. Hat perccel később Keresztes kiváló labdát adott Kiss J.-nak, akinek próbálkozását Veróczky hárította. Két perccel az első félidő vége előtt a sokat mozgó Kersztes indította Somodit, aki a pálya tengelyében érkező Rácznak passzolt, Rácz pedig a kimozduló sülysápi kapus mellett a hálóba rúgta a labdát, 2-0. 

 

A második játékrészt már villanyfényben játszották a srácok. A negyvennyolcadik játékminutumban Lászlót lesgyanús pozícióban játszották meg a jobb szélen, majd begurította a labdát Motolai elé, aki már nem hibázott a kapunk előtt, így lett 2-1. Tíz perce tartott a második félidő, mikor Keresztes kapott labdát a jobb szélen, mellyel az alapvonalig ment, beadását Somodi nem sokkal fejelte a kapu mellé. A hetvenedik percben Preták szerelte Muckot, a labdát haza akarta adni, viszont a rossz passzra Kiss J. lecsapott, és elhúzva a kapus mellett az üres hálóba pofozta a játékszert, 3-1. Bő tíz perccel később Somodi rázta le magáról védőjét, beadását Kiss J. továbbította Rácz elé, aki végül nem sokkal a kapu mellé lőtt, szép játék és nagy helyzet volt. Három minutummal később Muck lódult meg középen, és a tizenhatoson belül buktatták, a jogosan megítélt büntetőt pedig Kiss J. magabiztosan értékesítette, 4-1. Hét perccel a hármas sípszó előtt Motolai futotta le védőinket, és már csak portásunkkal nézett szembe, aki viszont nagy hévvel védeni igyekezett, de vetődése közben elhúzta a sülysápi csatár lábát, így a túloldalon is büntető következett. A tizenegyest Zemen a felső lécünkre vágta. Három perccel a vége előtt Motolai azonban még egyet villant, és egyéni játékát követően beállította a 4-2-es végeredményt. 

 

Összegezve az első félidőben csapatunk nagy lelkesedéssel és talán a tavaszi idény legjobb játékával szinte a kapujukhoz szögezte a sülysápiakat. A második játékrész elején ellenfelünk megpróbált kijönni a szorításunkból, de rohamaikat jól álltuk. A találkozó utolsó húsz perce aztán újból a miénk volt, és további két gólt szerezve eldöntöttük a kupa sorsát. A végső sípszók után játékosaink a „G”-szektor elé rohantak megköszönni szurkolóink rendkívüli biztatását. A csapat játéka alapján minden játékosunkat maximális dicséret illeti.