Idén nyáron igazoltál hozzánk, hogyan teltek az elmúlt hónapok?

Így igaz, a nyár folyamán érkeztem Budafokról, és bátran mondhatom, hogy egy nagyszerű klubhoz csatlakoztam. Szinte az elejétől érezhető volt, hogy egy segítőkész és támogató csapatba csöppentem, így könnyen beletanultam, hogy hogyan is működik az élet itt, Pakson. Nagyszerűen érzem magam, és tudom, jó helyen vagyok, ahol megbecsülnek, éppen ezért hálás vagyok, hogy itt lehetek.

A menyasszonyodat neves lemezlovasként ismerhetjük az országban, milyen volt számotokra, hogy egy új városba szólított az élet?

Mindketten egy kis faluban nevelkedtünk, így nem okozott gondot, hogy Budapestről egy kisvárosba, Paksra költözzünk. Szeretünk itt lenni, mindenki kedves és segítőkész, jól érezzük magunkat. Természetesen a párom munkája megköveteli az utazgatást, de ez sem jelent problémát, már sikerült kialakítani az új életünket. A kapcsolatunk során ez az első alkalom, hogy új városban élünk, azonban a menyasszonyom mindenben támogat, tehát nem volt kérdés, hogy ide is együtt jövünk.

A szezon első kupameccsén nyílt lehetőséged bemutatkozni, hogyan értékelnéd a játékodat?

Természetesen hatalmas örömmel töltött el, hogy kilencvenpercnyi játéklehetőséget kaptam a BKV ellen. A megelőző napokban már csak arra összpontosítottam, hogy ha pályára lépek, teljesíteni tudjam az elvárásokat. Számomra egyértelmű volt, ha lehetőséget kapok, bizonyítanom kell, ezt pedig a három góllal és a két gólpasszal tudtam megvalósítani. Jól éreztem magam a pályán, és mindent beleadtam, hogy segíteni tudjam a csapatot, illetve azért is, hogy felkerüljek arra a listára, akik megérdemlik a pályára lépést az első osztályban is.

A hetedik bajnoki forduló alkalmával az első NB I-es mérkőzésed is abszolválhattad, ráadásul kezdőként. Hogyan élted meg a felcsúti találkozónkat?

A boldogságom nyilvánvalóan meccsdrukkal is párosult, amit már őszintén szólva régen éreztem. Minden gondolatom e körül forgott, hiszen igazán meghatározó, hogy az ember hogyan tud bemutatkozni az első osztályban, ráadásul, hogy kezdőként lép pályára. Hálás vagyok a lehetőségért, úgy érzem, egy jó meccsen vettem részt, a csapat teljesítményét pedig semmi sem igazolja jobban, minthogy hazahoztuk a három pontot. Ennél jobb bemutatkozást már csak egy góllal lehetett volna elérni, de szüntelenül azon dolgozom, hogy ezt legközelebb megvalósítsam.

Miben kellett a legtöbbet dolgoznod ahhoz, hogy felvedd az NBI ritmusát?

Véleményem szerint minden téren folyamatos fejlődésre van szükség, hogy az ember a legjobb formáját tudja nyújtani. Az én esetemben a mezőnyjáték és a játékgyorsaság, illetve néhány fizikális képesség volt az a terület, ahol fel kellett zárkóznom. Ehhez természetesen kellett némi idő, azonban mára már úgy érzem, kezdem megtalálni a helyemet. Szeretnék összeszokni a csapattal, hiszen ismernünk kell egymást, hogy ha sikeresen szeretnénk szerepelni.

Melyek az igazán kimagasló különbségek az első és a másodosztály között?

Nehéz ezeket a különbségeket tisztán kiemelni, ugyanakkor azt mondanám, hogy ha a másodosztályról beszélünk, akkor sokkal inkább fizikálisabb és tördeltebb játék jellemzi a meccseket, míg az első osztályú találkozók lendületesebbek, gyorsabbak, így több játékra van lehetőség.

A bemutatkozás után mik a jövőbeli céljaid?

Legközelebb természetesen megszerezném az első gólomat a bajnokságban, ugyanakkor egyéni céljaim közé tartozik, hogy minél több bizonyítási lehetőséget kapjak, ezáltal stabil kezdőjátékossá váljak. A fizikális és a mentális állapotomat rendben találom ahhoz, hogy ezeket a célokat megvalósítsam. Csapatszinten természetesen szeretnék minél több játékidővel és góllal hozzájárulni a sikerekhez, hogy minél jobb helyen végezzünk a tabellán.