Az OTP Bank liga tizenharmadik fordulójában Pesti Zoltán és Horváth Kevin is kezdőként léphetett pályára a Debrecen ellen, majd lehetőségük nyílt az U19-es korosztályos-válogatott csapattal kiutazni Észak-Írországba, ahol UEFA-tornát rendeztek. A legutóbbi NBI-es bajnokinkon, a DVTK-val szemben pedig ismét bizonyíthattak fiataljaink.

Sűrű hetek vannak mögöttetek, kezdjük a korosztályos válogatottal! Észak-Írországban a házigazdákon felül (2-0, ide) Portugália (0-2, oda) és Csehország (3-1, oda) volt az ellenfelünk…

P.Z.: Így igaz, a korosztályos-válogatott csapattal UEFA-tornán jártunk, ahová a debreceni meccs után indultunk. Az első pár napunk felkészüléssel telt, sokat edzettünk, hogy a mérkőzésekre megfelelő állapotba kerüljünk. A hazaiak igencsak masszívak voltak, ám időközben elfáradtak, így egyre többször vétettek hibát, amit kihasználva megszereztük a vezetést. Az első találatunk pontrúgásból született, a másodikat pedig egy védelmi hiba után sikerült becsavarnom a hálóba. Felemelő érzés, hogy az én gólommal nyertük meg a mérkőzést, és az edzői visszajelzések alapján is jól szerepeltem.

H.K.: Az első mérkőzésen harminc perc jutott, ahol ütősebb játékot képviselt az ellenfél, a másodikon már a szünet után beállhattam. Nehéz mérkőzésre számítottam, a portugálok játékát kellő magabiztosság, de mégis lazaság jellemezte. Nagyon élveztem a meccset, habár néha előfordult egy-két hiba, de úgy érzem, tudtam egyfajta pluszt nyújtani a csapatnak.

Szinte közvetlen a válogatott torna előtt NBI-es csapatunk a tizenharmadik fordulóban Debrecenbe látogatott, ahol mindketten a kezdőben kaptatok szerepet, és bő hetven percig bizonyítottátok is rátermettségetek. Hogy éltétek meg azt a sanszot? 

P.Z.: Természetesen hatalmas mérföldkő ez a karrieremben, hiszen ezelőtt két percnyi játékom volt még tavalyról az Újpest ellen, most azonban kezdőként léphettem pályára. A sípszó előtt még volt bennem némi meccsdrukk, azonban úgy érzem, sikerült tiszta fejjel indítani a meccset. Véleményem szerint az első alkalom ellenére idővel sikerült felvennem a játékunk ritmusát.

H.K.: Amikor számomra is nyilvánvalóvá vált, hogy kezdőként léphetek a pályára Debrecenben, mérhetetlen boldogság töltött el, és attól a perctől kezdve már csak a meccsre koncentráltam. A bennem lakozó „érdi kisgyerek” mindig is erről álmodott, hogy egy napon majd első osztályban futballozhat egy nagy standionban, sok szurkoló előtt. Természetesen maximálisan a mérkőzésre fókuszáltam, hiszen a legapróbb hibát sem szerettem volna megengedni magamnak. Biztos vagyok benne, hogy az egyik legmeghatóbb élmény marad egész életem során.

NBIII-as gárdánknak egyarát húzó emberei vagytok, és rendre kopogtattok az NBI ajtaján. Most hogyan látjátok, miben kell még fejlődnötök, hogy mihamarabb megtapadhassatok a legmagasabb szinten?

P.Z.: Számomra az egyik ilyen terület a védekezés, hiszen a posztom ezt megköveteli. Igyekszem javítani a helyzetek kialakításában is, hogy minél több találatom érjen célt. Tudni kell rólam, hogy a mérkőzések előtt még sokszor túlságosan izgatott állapotban vagyok, ugyanis szeretnék mindig maximálisan teljesíteni. Talán ezen kell még javítanom, hogy ne legyen kihatással a játékomra.

H.K.: Az én részemről fizikális fejlődésre van szükség, mint például a gyorsasági feladatok végzése, ami az állóképességet fejleszti, ugyanis egyelőre még nem én vagyok a leggyorsabb játékos. Ezen természetesen szüntelenül dolgozom.

A naptári évből még három NBI-es találkozónk van vissza, a teljes szezonból azonban még több mint a fele hátravan. Mik a céljaitok a közeljövőben az első osztályt és a korosztályos válogatottságot tekintve?

P.Z.: Bizakodó vagyok azzal kapcsolatban, hogy ezen az utolsó három mérkőzésen is számítanak majd a játékomra. Örülök, hogy legutóbb, a DVTK ellen is szerepet kaphattam. Próbálok megragadni minden lehetőséget, hogy teljesítsem az elvárásokat, és beverekedjem magam a csapatba. A célom természetesen az, hogy folyamatosan fejlődő játékkal minél több játékidőt érdemeljek ki. A válogatottságot tekintve szeretnék úgy teljesíteni, hogy az U21-es korosztálynál is esélyes legyek a behívóra.

H.K.: Nem kérdés, hogy a hátralévő találkozókon szeretnénk győzedelmeskedni, hogy minél jobb helyen végezzen a csapat. Egyéni szempontból szeretnék a játékommal bizonyítani, hogy az edzői döntés alapján minél több időt tölthessek a pályán. A válogatottság kapcsán egyértelmű, hogy minden egyes edzésen és mérkőzésen azért dolgozom, hogy megvalósítsam az egyik álmom, hiszen szeretnék majd egyszer a felnőtt válogatott csapat tagja is lenni.